Egy másik Lechner?

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 09. 25. hétfő 18 h.

Fehérvári Zoltán művészettörténész:
A Balettintézet. 
Egy másik Lechner, akit nem ismerünk





 Az Andrássy út 25. alatti Lechner-épületet leginkább mindenki csak úgy ismeri, hogy a Balettintézet, vagy esetleg Dreschler-(Krúdy nyomán Drexler) palota, eredeti építtetője már rég kikopott a köztudatból. A Lechner szakirodalom sem tudott eddig sokat kezdeni az épülettel, sommásan elintézik, hogy Lechner korai műveinek legnagyobb szabású, egyben annak a korszaknak lezáró darabja. A legfontosabb egyik toposz Lechnerrel kapcsolatban a védjegyévé vált Zsolnay kerámia díszítés alkalmazása. Itt azonban nem használta fel, miért nincs? Mi van helyette, és miért nem  használta ezt az új anyagot később? A kérdések alapjaiban érintik Lechner építészeti stílusteremtéssel kapcsolatos útkeresését. Ennek az épületnek a kísérleti szerepe ugyanúgy kikopott a köztudatból, mint az eredeti építtető, ezt próbáljuk meg visszaemelni a Lechner-kutatásba.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Síremlékek

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 06. 19. hétfő 18 h.

 Prakfalvi Endre művészettörténész:
Mindenkinek kell egy ház – egy utolsó ház



Egyforma lesz ott a szegény és gazdag (Jób 3.19)

Két sírkápolna a történelmi veszprémi egyházmegyében: Békás és Szőlőskislak. Prológus; a Kozma utcai különleges ikonográfiai sajátosságokat mutató Brüll- síremlék váratlan kutatásának feladata vezetett el a címbeli helyszínekre, téves premissza nyomán. Békáson ugyan egy szerényebb kvalitású, de hiteles Ybl-művet fedeztünk fel, melyet eleddig az oeuvre-ben nem tartottak számon. Dél-Somogyban egy romos emlék kevéssé ismert alkotóját azonosítottuk, a pontos datálás pedig érdekes konzekvenciákat is rejt. Kutatásmódszetani szempontból tapasztalat gazdag teret a „kis”emlékek búvárlása, még nyilvántartandó műemléki érték felfedezését is eredményezheti.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kőszegi Chernel-ház története

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 05. 15. hétfő 18 h.

B. Benkhard Lilla régész – Mentényi Klára művészettörténész:
A kőszegi Chernel-ház története 



Az előadás a Chernel család egyik tudós tagjáról, a történész Kálmánról elnevezett utcában álló városi palota (Chernel utca 10.) hosszú életét mutatja be elsősorban a helyszíni kutatási eredményekre, valamint figyelemreméltó tulajdonosaikról szóló írott forrásokra támaszkodva.  A telek története az épületbe foglalt városfal szakaszokkal a 14. század elejéig nyúlik vissza.  A 16. században már lakóházak álltak rajta. Az épület jelenlegi formáját a 18. század második felében kapta, de a 19. században is jelentős átalakításokat, bővítéseket végeztek rajta. Reményeink szerint igényes felújítás vár rá. 


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Római Magyar Akadémia épülete 2.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti
Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)

2017. 04. 24. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
2. rész
A Római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri
a XIX. század végétől. Részletek a palota építési fázisaiból






Az előadás első részében eljutottunk a XVI. századi egykori palota többszöri átalakítása után a palotát megszerző Falconieri család általi jelentős bővítéshez, amelyet Borromini tervezett. Ezt követően csak kisebb átalakítások készültek hosszú időn át, s a palazzo mellett felépült a palazzetto a XVIII. században, amely a család birtokában levő jelentős gyűjtemények elhelyezésére is szolgált. A számos híres személy által lakott épületegyüttes a XIX. század végét szinte üresen, leromlott állapotban érte meg. A palota tulajdonosai leszármazottak híján a palotát anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet, de fenntartási nehézségek miatt a '20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor, a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga a 70-es évekre leromlott és több évig tartó helyreállításon és szerkezeti megerősítésen esett át. 2003 és 2010 között is jelentős felújítások zajlottak az épületen.
A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A Római Magyar Akadémia épülete

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 03. 27. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
A Római Magyar Akadémia, a palazzo Falconieri
építészeti és művészettörténeti bemutatása. Részletek a palota építési fázisaiból




A palota XV-XVI. századi története körül még sok a bizonytalanság, többször gazdát cserélt a XVI. század közepéig és akkori tulajdonosai, a Falconieri család Borrominit bízta meg a palota bővítésével és átalakításával. A következő 300 év alatt csak kisebb munkák folytak rajta. A XIX. század végén a család kihalt és az örökösök anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet. A hatalmas értékű palotát a fenntartási nehézségek miatt a 20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga leromlott, majd a 70-es években és a legutóbbi évtizedben is jelentősen felújították.       A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban. Pillantsunk bele izgalmas múltjába! 


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Fortuna u. 3.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 02. 27. hétfő 18 h.

Hild Csorba Bernadett, Erdélyi Erika építészek előadásában:
Mit rejteget a Pest-Buda – Fortuna utca 3.
(kutató: Csomortány Levente, Gömöri Judit)


fotó: Bujnovszky Tamás

A budavári Pest-Buda étterem felett, az emeleti lakások átalakításával és a barokk fedélszék látványos beépítésével nyitott meg az apró kis hotel. Az építés közbeni megfigyelések, kutatások során számos olyan kisebb-nagyobb összefüggést volt lehetőségünk megismerni, melyek ismét eltakarásra kerültek.  Az előadás keretében sor kerül a ma már nem látható részletek és nem látogatható területek bemutatására.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kalocsai tükörkabinet

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 01. 23. hétfő 18 h.

 Velledits Lajos restaurátor művész :
Mese az új Melizináról
(A kalocsai érseki palota tükörkabinetje)






A XVIII. század német bútorasztalos műhelyei közül magasan kiemelkedett a Roentgen manufaktúra, amely két generáción át luxus bútorokat és berendezéseket gyártott. Megrendelőik között elsősorban Európa királyi és fejedelmi udvarai szerepeltek. A kalocsai berendezés restaurálása során figyeltünk fel az asztalos technikák és motívumok sajátosságaira, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a tükörkabinet berendezését Patachich Ádám a Roentgen műhellyel készítette és a mennyezeti képet pedig Maulbertsch-csel festette meg.
A restaurálás technikai részletei mellett szeretném bemutatni ennek a manufaktúrának a sajátos arculatát, üzletpolitikáját és fogadtatást a német szellemi életben.
2014 ősze óta kisebb javításokat végeznek. Az ezekhez kapcsolódó kisebb ásatás, levéltári- és történeti forráskutatás a templom történetének szinte minden időszakáról, mozzanatáról feltárt új tényeket, részleteket.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!