Az Opera díszítőfestése

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 02. 12. hétfő 18 h.


Szebeni Nándor építész, díszítőfestő:
Az Operaház dekorációs bevonatainak állapota

                                                                                                            

Az Operaház dekorációs bevonatainak megújítása az épület átadásának 100. éves évfordulóján - 1984-ben - fejeződött be. Az azóta eltelt több mint harminc év üzemszerű használata által okozott károsodások ismét időszerűvé tették, többek között a falfestészeti díszítések restaurálását is.
Az előadás a múlt évben végzett felmérés, - ha úgy tetszik, „állapotleltár” felhasználásával bemutatja a bevonatok korábbi történetét, jelenlegi állapotát, és az értékek továbbélésére ad javaslatokat.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia meghívó - Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben


Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk meg
Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben  címmel rendezendő konferenciára.

A konferencia időpontja: 2018. január 25. (csütörtök)

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi S. utca 5.


Program:
9.00-9.30 Regisztráció
9.30-9.40 Köszöntő: Dávid Ferenc (RÉKE elnöke)
9.40-12.00 Levezető elnök: Feld István
Haris Andrea: Az értékleltár, a hazai kezdetektől a jogszabályi előírásig
Rácz Miklós: Külföldi eredmények és újítások a műemlékvédelemhez kapcsolódó dokumentálás és az értékleltárak terén
Koppány András: Helyreállított várromok értékleltár készítésének sajátosságai és a sümegi vár
Kérdések, hozzászólások

12.00-13.00  Ebédszünet

13.00-14.30  Levezető elnök: Feld István
Somorjay Sélysette: Az értékleltár tanulságai néhány Veszprém megyei templom esetében
Horogszegi Tamás: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotája és az esztergomi főszékesegyház műemléki értékleltárainak módszertani megoldásai
Halmos Balázs – Marótzy Katalin: Helyszíni megfigyelések dokumentálása – a nagykanizsai ferences kolostor
Galamb Zsuzsa – Győr Attila: Jeles épületek tanulságai
Kérdések, hozzászólások

14.40-15.00  Kávészünet

15.00-16.30  Levezető elnök: Feld István
Jankovics Norbert: „Madarat tolláról, műemléket...”
- esettanulmány egy egri műemlékegyüttes értékleltárai és falkutatásai kapcsán
Krähling János: Az értékleltár az építészettörténész szemével – kérdések és lehetőségek
Veöreös András: Az értékleltár a műemléki felügyelő szemével
Kérdések, hozzászólások

Zárszó: G. Lászay Judit (RÉKE titkára)

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A részvételhez előzetes regisztrációt kérünk, melyet a reke.egyesulet@yahoo.com címre küldött e-mail-lel lehet megtenni.

A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Vár és kastély Körmenden

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 12. 11. hétfő 18 h.

Koppány András régész:
Kettő az egyben, vár és kastély Körmenden



2017 őszén került sor a körmendi Batthyány kastély külső homlokzatainak falkutatására, amelynek hátterét az elmúlt évtizedben végzett korábbi - mind a levéltári, mind a helyszíni - kutatásokat adják. A falkutatás során a feltáruló architektúrák kiterjedésének ismeretében fokozatosan bontottuk ki, tártuk fel az egymásra rakódó építés- átépítéstörténeti felületeket, beleértve a legutóbbi, majd ötven éves helyreállítás korszakát is. A kutatás során fontos módszertani elvnek szántuk, egyrészt tanúfelületek meghagyását, másrészt a feltáruló nagy felületben megmaradt történeti vakolatarchitektúrák megtartását még akkor is ha az egyben korlátozta az adott réteg alatt fekvő korábbi struktúrák megismerését. Így jutottunk el az 1960-as évek végi helyreállítástól kronologikusan visszafelé a 15. századi várig.
A beszámoló során egy munkaközi kutatási állapotot kívánunk felvázolni, amelynek során röviden kitérnénk a főépület közvetlen környezetének kutatására is.

Kutatók: Koppány András - Galamb Zsuzsanna - Hegyi Dóra - Nádai Zsófia - M. Bán Beatrix - Klagyivik Mária és Zelei Tímea)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kőszegi Szent Sír-építmény - rekonstrukciós kísérlet

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 11. 27. hétfő 18 h.

 Haris Andrea művészettörténész :
A kőszegi Kálvária Szent Sír-építményének rekonstrukciós kísérlete





A műemlékes munkában egyre ritkábban adatik meg, hogy a kutatók nagy, különleges felfedezést tegyenek. A topográfia aprólékos munkája pedig sohasem kecsegtetett ezzel az eredménnyel, azonban a kőszegi topográfia idén nyáron mégis eredményezett egy „nagy, különleges felfedezést”, ami nem csak nagyon különleges, hanem méretében is nagyon-nagy. Egy sötét raktárból, elfeledett barokk építményt sikerült − néhány órára − a napvilágra hozni és ez alatt igyekeztünk azonosítani, összeállítani egyes rétegeit. A teljes építmény felállítására a technikai feltételek hiánya, valamint az eltűnt és továbbra is azonosítatlan darabok miatt nem volt lehetőség, de az egyes rétegek, elemek, szobrok stb. már elég jól körvonalazták az építmény szerkezetét, nem várt összetettségét, mind a formákban, mind az alkalmazott anyagokban, mind pedig a technikai megoldásokban. 
   A kőszegi Kálvária templomát a jezsuiták építették az 1720-as években és feltételezzük, hogy már az épület tervezése is azzal a koncepcióval történt, hogy szentélyében minden húsvétkor egy hatalmas, az egész szentélyt hosszában, szélességében és magasságában betöltő efemer építményt helyezzenek el. Az építmény elemeiben, többek között, a barokk színpad technika díszletképeinek és a castrum doloris-ok baldachinjainak előképét is fel lehet fedezni. 
   A legalább száz elemből álló Szent Sír építménye a magyar emlékanyagban teljesen egyedülálló, és eddig hasonló típusú alkotást nem került a látókörünkbe a nemzetközi anyagból sem.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő levele

2017. október 20.
Tisztelt Képviselő Úr,

mellékelten elküldöm a magyar műemlékvédelem fölszámolásával kapcsolatos nyílt levelünket, tájékoztatásként, s abban a reményben, hogy fölfedezi a műemlékvédelemmel kapcsolatos eljárás párhuzamosságát a természetvédelemmel szemben elkövetett kormányzati intézkedésekkel.

tisztelettel üdvözlöm

Dávid Ferenc, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete elnöke


2017. október 24.
Tisztelt Dávid Úr!

Köszönöm szépen a levelét.Teljesen egyetértek, a folyamat, az eszközök, a célok és az eredmény nagyon hasonló a műemlékvédelmi és a környezet/természetvédelmi intézményrendszer lerombolásánál. A cél minden külső korlát, akadály lebontása kevesek könyörtelen üzleti érdekeinek érvényesítése útjából. Az eredmény pedig a természeti és épített örökségünk elherdálása. Elképesztően szomorú. Minden tiszteletem a küzdelmüké és az utolsó utáni pillanatokban is megtett erőfeszítéseiké, hogy felhívják erre valahogy a figyelmet. Még akkor is, ha tudom, hogy mennyi figyelem jut most ilyen "marginális" ügyekre. :-(
Ha valamilyen módon tudom segíteni az ügyüket, kérem jelezzék!
Üdvözlettel:

Jávor Benedek

A geszti kastély

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 010. 30. hétfő 18 h.

 Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert művészettörténészek:
A kúriából növesztett kastély
Beszámoló a geszti egykori Tisza uradalom központi épületeinek falkutatásáról




A hazai barokk kastélyépítészet emlékeinek építéstörténete általában tisztázott, a legtöbb épületet pedig valamilyen kutatás is érintette. A geszti Tisza-kastély, a hozzá köthető fontos személyiségek, 18. századi eredete, és 19. századi részletei ellenére sem került korábban a szaktudományok érdeklődésének homlokterébe egészen a közelmúltig, ebben a kastély szerényebb méretei, és a nagyobb városoktól való nagy távolsága is közrejátszhatott.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében 2015 és 2017 között az Építéstörténeti dokumentáció elkészítésétől a helyszíni kutatásig jutottunk, nem csak a kastély építéstörténetét tisztázva, de a környezetében lévő épületek főépülethez való egykori viszonyát is feltárva. Előadásunkban első alkalommal adjuk közre a kutatás folyamatát, és főbb eredményeit.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!





Egy másik Lechner?

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2017. 09. 25. hétfő 18 h.

Fehérvári Zoltán művészettörténész:
A Balettintézet. 
Egy másik Lechner, akit nem ismerünk





 Az Andrássy út 25. alatti Lechner-épületet leginkább mindenki csak úgy ismeri, hogy a Balettintézet, vagy esetleg Dreschler-(Krúdy nyomán Drexler) palota, eredeti építtetője már rég kikopott a köztudatból. A Lechner szakirodalom sem tudott eddig sokat kezdeni az épülettel, sommásan elintézik, hogy Lechner korai műveinek legnagyobb szabású, egyben annak a korszaknak lezáró darabja. A legfontosabb egyik toposz Lechnerrel kapcsolatban a védjegyévé vált Zsolnay kerámia díszítés alkalmazása. Itt azonban nem használta fel, miért nincs? Mi van helyette, és miért nem  használta ezt az új anyagot később? A kérdések alapjaiban érintik Lechner építészeti stílusteremtéssel kapcsolatos útkeresését. Ennek az épületnek a kísérleti szerepe ugyanúgy kikopott a köztudatból, mint az eredeti építtető, ezt próbáljuk meg visszaemelni a Lechner-kutatásba.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!