Vízivárosi lakóház

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 12. 01. KEDD 18 h.

Benda Judit régész - Garaguly Kinga, Hild Csorba Bernadett építész – Jankovics Norbert művészettörténész:
Egy vízivárosi lakóház újjászületése - Kapucinus utca 9.



 „A budai Vízivárosban, a mai igen heterogén építészeti környezetben álló, jó hangulatú kis lakóház az 1686-os ostrom után épült újjá. Tulajdonosai helyi polgárok, halászok, ácsok, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. A II. világháborúban az udvari szárny egy része elpusztult, utána méltatlan használat és a pusztulás következett. A több évnyi előkészület, régészeti és restaurátori kutatás során megismerhetővé vált a ház története, amely a múló századokat visszafogott, kis változtatásokkal követte, az adott kor igényei szerint. Az ezt követő műemléki felújítás során az öt szociális bérlakásból újra egy lakóépület lett. . . . .
Az értékőrző restaurálás megőrizte a múló idő nyomait, az ablakokat és famennyezeteket a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést.” (részlet az ICOMOS-díj indoklásából)


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fafödémek fejlődése - a soproni emlékanyag

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 11. 16. hétfő 18 h.

Bukosza Kristóf építész, belsőépítész:
A gerendás fafödémek fejlődése és hazánk területén ismert változatai 



  A XVIII. századtól visszafelé haladva az időben építészeti emlékeink száma hirtelen megfogyatkozik, és háromszáz év messzeségén túl már többnyire csak kőből, téglából épült, boltozott, vagy csak faltöredékekben fennmaradt építményeinket ismerjük, holott épületeink belső tereinek zömét sík famennyezetek fedték. A gerendás, mestergerendás fafödémek nemcsak a városi épületek jellemző térlefedő szerkezetei voltak majd egy ezredévig, de lakótereinek meghatározó részei is több száz éven át. Így a XVI-XVIII. századi, Sopronban fennmaradt kivételes emlékanyag a legkorábbi, mely segíthet hiteles képet alkotni a városi polgárság lakótereiről, a födémnek, mint épületszerkezetnek fejlődéséről, hazánk területén ismert változatairól. Áttekintve az ismert egyéb európai példákat, felvázolódnak azok a kapcsolatok, melyek ennek a kornak hazai, alig ismert enteriőrtörténetét a kontinens térképére helyezik.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Buda középkori zsidó negyedei

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 10. 19. hétfő 18 h.


Végh András régész-történész:
Buda város középkori zsidó negyedeinek régészeti kutatása
– régi adatok és új leletek




A magyar történetírásban már több mint száz éves téma Buda város középkori zsidó közösségének régészeti és történeti kutatása. A Szent György téren és környezetében az 1990-es években folytatott ásatások jelentős mértékben kiterjesztették ismereteinket a város első (13-14. századi) zsidónegyedének kezdeteiről, emellett napvilágra hozták a negyed szakrális épületeinek (zsinagóga, mikve) maradványait. 
Az új kutatások egyben ismét ráirányítják a figyelmet a későbbi zsidónegyed emlékeire a Táncsics Mihály utcában. Különösen az itteni zsinagógára, amelynek részleteit Zolnay László 1964–1965 között bontotta ki az épületet eltemető több méteres feltöltés alól. A 15. század közepén, késő gótikus stílusban épült imaház használatban volt a török kor folyamán is egészen 1686. szeptember 2-ig, amikor a városba betörő, fosztogató és gyújtogató katonák áldozatául esett. A rombolás és a betemetés azonban hosszútávra konzerválta az épület falait, amelyek máig várják, hogy teljes feltárás után, helyreállítva a középkori Buda és a budai zsidóság jeles emlékeként újból a szemünk elé tárulhasson.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!








Famennyezetek megerősítése és restaurálása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 09. 28. hétfő 18 h.

Velledits Lajos festő-restaurátor művész:
Famennyezetek megerősítése és restaurálása




A XVIII. és XIX. századi famennyezeteket előszeretettel díszítették stukkókkal, vagy festéssel. Ennek megfelelően a restaurátorok a csapos gerendafödémeket a képzőművészeti alkotások hordozóanyagának tekintik, mint ahogyan a vászonra festett képeknél a festővásznat is a festmény szerves részeként kezelik, és mindent elkövetnek a meggyengült lenvászon konzerválásáért és megerősítéséért. 
A ’80-as évek végén találkoztunk először néhány elkorhadt gerendavéggel, amelyet megfelelően összeforgatott lécdarabokkal egészítettünk ki. Az eljárást a fára festett táblaképek megtámasztására használt eljárás alapján parkettázásnak neveztük, s leginkább az építészetben használatos ragasztott fatartókhoz hasonlatos. Azóta több csapos gerendafödém megerősítését végeztük el, amelyek közül különösen érdekesek voltak az esztergomi északi kanonoksor födémei, mivel az egykori kanonoki palotákat iskolává alakították és a födémeknek jelentős terhelést kellett elviselniük.
Különleges restaurálási munkával járt együtt a soproni volt jezsuita konviktus famennyezetének helyreállítása. A Sopronban egyedülálló késő reneszánsz mennyezet sajátos festése tökéletesen egybevág az Esterházyak fraknói faldekorációival és ez számos érdekes következtetésre adott lehetőséget, amelyre előadásom végén szeretnék kitérni; már csak azért is, hogy ne pusztán műszaki kérdésekről essen szó.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Budapest, Szent István tér 3.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 06. 15. hétfő 18 h.

Kemény Mária - Mezey Alice - Opra Zsuzsanna művészettörténészek,
 Bíró László restaurátor és Koch Péter építész:

Egy korai Lechner-épület kutatása 
Budapest, Szent István tér 3. 



A kereskedőház és bérház épületet Lechner Ödön építészi pályafutásának kezdetén tervezte. Stílusa köszönő viszonyban sincs, a rá oly jellemző, és senkiével össze nem téveszthető későbbi formavilágával, viszont a pályafutását végigkísérő, a technikai újdonságok és a merész téralakítások iránti fogékonyságának számos megnyilvánulásával szembesülhettünk. 
   Az épület akár funkcionalistának is mondható, tervezési koncepciója rendkívül világos, logikus és következetes. Enteriőrjeinek immobiliáit a korszak nagypolgári reprezentációjának nívós megoldásai is jellemezték. 



Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Sopron, Keresztelő Szent János templom

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 05. 18. hétfő 18 h.

 Dávid Ferenc - Kádár Zsófia - Nemes András - Velledits Lajos :
Kutatások a soproni Keresztelő Szent János templomban



A templomban 2014 ősze óta kisebb javításokat végeznek. Az ezekhez kapcsolódó kisebb ásatás, levéltári- és történeti forráskutatás a templom történetének szinte minden időszakáról, mozzanatáról feltárt új tényeket, részleteket.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Krcho - Gombos: Kastélyok kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 04. 27. hétfő 18 h.

 Peter Gombos restaurátor - Krcho János építész:
Beszámoló a lapispataki Keczer kastély kutatásáról és restaurálásáról, valamint a homonnai Drugeth - Andrássy kastély homlokzatainak vizsgálatáról 


Kassai kollégáink két témáról számolnak be az est folyamán. Krcho János a lapispataki Keczer-kastély, egy reneszánsz alapokra épült barokk kastély kutatásáról beszél. Lapispatakon két Keczer-kastély is volt, ezekkel kapcsolatban rebellis tulajdonosaik, Keczer Menyhért és Péchy István miatt sok írott forrás maradt fenn. Az épület belsejében falfestések is előkerültek.
 Gombos Péter a homonnai kastély külső homlokzatainak vizsgálati eredményeit is ismerteti.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Dísz tér 4-5 sz. épület kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 03. 23. hétfő 18 h.

 Rozmann Viktor építész-művészettörténész:

A Dísz tér 4-5 sz. épület kutatása





Az épületről 2000-ben Farbaky Péter készített tudományos dokumentációt, mely levéltári kutatáson alapuló telektörténetet, építéstörténetet és helyreállítási javaslatot tartalmazott. Az épület most tervezett felújításához és átalakításához további kutatások váltak szükségessé, így roncsolásos falkutatást és azt megelőző, festőrestaurátor által végzett falfestésvizsgálatot kellett készíteni, valamint az épület műemléki értékleltárát is. Sor került az épület szerkezeti feltárására, régészeti felügyelet mellett. A falkutatást, a jelenségek értelmezését és azoknak a levéltári kutatással, valamint a régészeti megfigyelés eredményeivel való összehangolását László Csaba, Gömöry Judit, Csomortány Levente és Rozmann Viktor végezték. A középkori házak felhasználásával a 17. sz. végén épült lakóház-pár a 20. sz. elejéig őrizte barokk kiépítését és architektúráját. Mai formája az 1909-ben történt neobarokk átalakítás során, majd meghatározóan a második világháborús sérülések helyreállításakor alakult ki. Az épület a tervek szerint a közeljövőben zongoramúzeumnak és rendezvénytermeknek ad majd otthont.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A soproni Zichy-Mesko palota

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 02. 23. hétfő 18 h.

Nemes András művészettörténész :
A soproni Zichy-Mesko palota kutatása
/Sopron, Kolostor u. 11.-Új u. 14./


Sopron belvárosának műemléki rekonstrukciója során csak néhány épület maradt ki a helyreállítások sorából. Ezek közül a legjelentősebb a Zichy-Mesko palota. A két utcára néző kétemeletes épület Kolostor utcai szárnyában csak a földszinti helyiségekben nyílt mód 2014 őszén kutatásra. Régészeti feltárásra még nem kerülhetett sor, viszont az épület értékleltárát elkészíthettük.
            Nem tudtuk, de sejthető volt, hogy a barokk palota középkori és 17. századi részletekkel is rendelkezik. Már a kutatás kezdetén előkerült egy gótikus szoba boltozatának maradványa, a szomszédos helyiségben pedig rombusz alakú, eredeti helyükön megmaradt padlótéglákat találtunk. A kapualj és a homlokzat további meglepetéseket is tartogatott. A kapualj mindkét oldalán 1400 körül készült ülőfülkéket tárhattunk fel. Az eredetileg 4-4 mérműves fülkéből 3-3 megmaradt, de szerencsés módon a töredékek annyi információval szolgálnak, hogy mindkét oldal hitelesen kiegészíthető. Ezek után már abban is bízhattunk, hogy a gótikus homlokzatról is nyerünk információt. A kapu fölött egy nagyméretű, eredetileg több mint 3 m magas kapcsolt ablak töredéke került elő a barokk elfalazás alól. Hasonlókat a Templom u. 3. Kolostor utcai homlokzatán, a Templom u. 9. emeletén láthatunk. Ezek az ablaktöredékek szintén 1400 körülre datálhatók az ülőfülkékhez hasonlóan. Érdekesség, hogy a ház a belvárosi középkori házaknak a kétszerese, feltehetően jó módú soproni polgár háza volt. Már a középkorban egyemeletessé épült ki, homlokzatában törésvonallal. A belső térben a kapualjtól balra egy gótikus, egykor mestergerendás helyiséget találtunk, melynek ablakát és ajtaját is sikerült megtalálni. Ebben a helyiségben később, a 17. században présházat alakítottak ki, a préshez tartozó, téglából kifalazott préssúly gödrét is feltárhattuk.
A kutatás még nem fejeződött be, az épület további szakaszainak felújítása kapcsán – ha szakaszolva is – reméljük a teljes, az Új utcára is kiterjedő épület valamennyi értékét feltárhatjuk és azokból a legfontosabbakat és legszebbeket bemutathatjuk.
Az épület pincéjében a Borostyánkő út maradványaira számítunk, az udvari homlokzatokon pedig egy 17. századi toszkán oszlopos loggiára, melyet a 18. századi kétemeletessé bővítéskor szüntettek meg.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A budai királyi palota régészeti kutatásai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 01. 26. hétfő 18 h.

Magyar Károly régész:
A budai királyi palota régészeti kutatásai 
 és ami mögötte/előtte (?) van: műemléki helyreállítás, építészet, politika 



A középkori budai királyi palota maradványainak modern értelemben vett régészeti kutatása egy híján 70 éve, 1946-ban kezdődött el szondázó jellegű feltárásokkal, majd folytatódott 1948-tól immár „rendes” ásatásokkal. Az ekkor elkezdett munka hosszabb-rövidebb szünetekkel ugyan, de hosszú évtizedeken át, több fázisban zajlott, és még ma sem tekinthető lezártnak. A kutatásokat kezdetben Gerevich László majd Zolnay László vezette. Az előadó az utóbbi, nagynevű régész mellett, 1982-ben kapcsolódott be a feltárásokba. Legutóbbi munkáját ezen a területen 2014-ben fejezte be a Várkert bazárhoz kapcsolódó Öntőház udvar területén. A régészeti kutatások kapcsán itt leszűrt tapasztalatokat igyekszik összegezni a címben szereplő egyéb szempontokat – a sorrend szabadon változtatható – is figyelembe véve.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!