Vízivárosi lakóház

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 12. 01. KEDD 18 h.

Benda Judit régész - Garaguly Kinga, Hild Csorba Bernadett építész – Jankovics Norbert művészettörténész:
Egy vízivárosi lakóház újjászületése - Kapucinus utca 9.



 „A budai Vízivárosban, a mai igen heterogén építészeti környezetben álló, jó hangulatú kis lakóház az 1686-os ostrom után épült újjá. Tulajdonosai helyi polgárok, halászok, ácsok, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. A II. világháborúban az udvari szárny egy része elpusztult, utána méltatlan használat és a pusztulás következett. A több évnyi előkészület, régészeti és restaurátori kutatás során megismerhetővé vált a ház története, amely a múló századokat visszafogott, kis változtatásokkal követte, az adott kor igényei szerint. Az ezt követő műemléki felújítás során az öt szociális bérlakásból újra egy lakóépület lett. . . . .
Az értékőrző restaurálás megőrizte a múló idő nyomait, az ablakokat és famennyezeteket a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést.” (részlet az ICOMOS-díj indoklásából)


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fafödémek fejlődése - a soproni emlékanyag

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2015. 11. 16. hétfő 18 h.

Bukosza Kristóf építész, belsőépítész:
A gerendás fafödémek fejlődése és hazánk területén ismert változatai 



  A XVIII. századtól visszafelé haladva az időben építészeti emlékeink száma hirtelen megfogyatkozik, és háromszáz év messzeségén túl már többnyire csak kőből, téglából épült, boltozott, vagy csak faltöredékekben fennmaradt építményeinket ismerjük, holott épületeink belső tereinek zömét sík famennyezetek fedték. A gerendás, mestergerendás fafödémek nemcsak a városi épületek jellemző térlefedő szerkezetei voltak majd egy ezredévig, de lakótereinek meghatározó részei is több száz éven át. Így a XVI-XVIII. századi, Sopronban fennmaradt kivételes emlékanyag a legkorábbi, mely segíthet hiteles képet alkotni a városi polgárság lakótereiről, a födémnek, mint épületszerkezetnek fejlődéséről, hazánk területén ismert változatairól. Áttekintve az ismert egyéb európai példákat, felvázolódnak azok a kapcsolatok, melyek ennek a kornak hazai, alig ismert enteriőrtörténetét a kontinens térképére helyezik.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!