A Római Magyar Akadémia épülete 2.

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti
Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.)

2017. 04. 24. hétfő 18 h.

Klaniczay Péter építész:
Miért is érdekes nekünk egy palota Rómában?
2. rész
A Római Magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri
a XIX. század végétől. Részletek a palota építési fázisaiból

Az előadás első részében eljutottunk a XVI. századi egykori palota többszöri átalakítása után a palotát megszerző Falconieri család általi jelentős bővítéshez, amelyet Borromini tervezett. Ezt követően csak kisebb átalakítások készültek hosszú időn át, s a palazzo mellett felépült a palazzetto a XVIII. században, amely a család birtokában levő jelentős gyűjtemények elhelyezésére is szolgált. A számos híres személy által lakott épületegyüttes a XIX. század végét szinte üresen, leromlott állapotban érte meg. A palota tulajdonosai leszármazottak híján a palotát anyagi és városrendezési okok miatt eladták, de közben a várossal szemben évtizedes pereskedés is volt. Az új tulajdonos, Luigi Medici del Vascello jelentősen átalakíttatta az épületet, de fenntartási nehézségek miatt a '20-as évekre már számos bérlő lakta. A palota értékesítése is felmerült és ezt kihasználva, szerencsés diplomáciai manőverek folytán az együttes magyar tulajdonba került. Gerevich Tibor, a klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő ideológusa segítségével létrejött a Reale Accademia d’Ungheria. Az épületet felújították, a melléképületet művészházzá alakították és évtizedeken keresztül a magyar kultúra egyik külföldi bástyájának számított. Közbeszólt viszont a háború és azt követően már másképp alakultak a dolgok. A palota állaga a 70-es évekre leromlott és több évig tartó helyreállításon és szerkezeti megerősítésen esett át. 2003 és 2010 között is jelentős felújítások zajlottak az épületen.
A Palota kilenc évtizede van magyar tulajdonban.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!