A szabadkai zsinagóga helyreállítása. Egyezések és különbözőségek a műemlékszakmai kérdésekben a tervezéstől a kivitelezésig

A magyar szecesszió stílusjegyeit hordozó épület 1902-ben készült el, és került átadásra az akkor igen népes szabadkai zsidóság részére. Az épület tervezői Jakab Dezső és Komor Marcell voltak. 
A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt, végül a zsidó hitközség a városnak adományozta az épületet, a teljes helyreállítás feltétele mellett. A 2000-es évek végén a Szabadkát megtekintő Europa Nostra bizottság a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé sorolta.

Fotók: Burger Zsolt - Külgazdasági és Külügyminisztérium
Szabadka Önkormányzata ekkor kezdte meg az épület külső homlokzatainak és tetőszerkezetének több évre elhúzódó, ütemezett helyreállítását. A homlokzat-helyreállítások 2013–2015 között készültek el, elsősorban pályázati erőforrások felhasználásával.



Magyarország Kormánya 2014-et Holokauszt Emlékévvé nyilvánította. Az emlékév eseményeinek részét képezte egy zsinagóga-helyreállítási program, amelynek keretében több magyarországi zsinagóga mellett egy, a jelenlegi országhatárokon kívül eső zsinagóga helyreállítását is célul tűzte ki. Így esett a választás a szabadkai zsinagógára, és az épület valamint környezetének teljes körű műemléki felújítására. A tervezési és kivitelezési folyamatok ellenőrzését a magyarországi konzulencia biztosította a munkálatok végéig.




A lebonyolított közbeszerzés alapján a belgrádi Masinoprojekt nyerte meg a tervezési munkát. Szerbiában az előkészítési fázisok közül gyakorlatilag csak az épület felmérése és értékleltára készül el. Nincs szükség építéstörténeti dokumentációra, restaurátor kutatásra és szakvéleményre, valamint a műszaki előkészítés dokumentumaira. Az építész és szakági tervek tenderterv szinten készülnek el a költségvetés kiírással együtt.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a Yumol Kft. nyerte mag, konzorciumban a Mega-Logistic Zrt-vel. Ez utóbbi biztosította a magyar restaurátor cégeket, mivel Szerbiában nem állt rendelkezésre megfelelő számú szakember. A kivitelező feladata volt az épület teljes körű fényképes dokumentálása a terület átadásakor, illetve a restaurátor tervek elkészíttetése. Mivel nem készültek kiviteli tervek, ennek elkészítése is a kivitelező feladatai közé tartozott. Az átadott terv megoldatlan, avagy hiányzó építész és szakági terveinek pótlását, a jelentkező problémák megoldását egy hetente összegyűlő szakemberekből álló bizottság hívatott kezelni. Természetesen, a restaurátori munka itt is kiegészült a restaurátor felügyelettel végzett szakipari munkával. A szabadkai magyar vállalkozók maximális hozzáértésről és szinte restaurátor módszerrel történő helyreállításról tettek tanúbizonyságot. Ez különösen az ólmozott üveg, asztalos – és műköves munkákat jellemezte. Az építőmesteri munkák színvonala jelentősen eltér a magyarországi, kialakult gyakorlattól. Szakmai hozzáértés, az elvégzett munka minőségének igényessége nálunk már kihalófélben van. A 2018 márciusára elkészült helyreállítás, szép példája ennek a magas színvonalú építőipari és restaurátori munkának.

Máté Zsuzsanna építész

A cikk a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében a FUGA Budapesti Építészeti Központban 2018. november 26-án elhangzott előadás kivonatos összefoglalása.

Kozma Lajos Üvegháza

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 12. 10. hétfő 18 h.

 Fehérvári Zoltán művészettörténész: Kozma Lajos Üvegháza


201 éve épült az első ház az Üvegház telkén - a Lipótváros ma is külvárosi jellegű
utcájában, hogyan indult a ház története, mi maradt meg belőle, az Üvegháznak mi
volt a jelentősége Kozma építészetében, és milyen sors jutott az Üvegháznak és
tulajdonosainak a háború alatt? kérdések egy 201 éves történetből...


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A zirci Dubniczay-Reguly ház kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 11. 26. hétfő 18 h.

 Koppány András régész: A zirci Dubniczay-Reguly ház kutatása


 A zirci Dubniczay-Reguly ház


A Zirc főterének nyugati szélén álló Dubniczay-Reguly ház egy egyemeletes
kisméretű városi palota és a hozzá kapcsolódó földszintes beforduló L alakú
épületből áll. Az épületegyüttes kutatása 2007-től kezdődött és váltakozó
ütemben, váltakozó módon jelenleg is tart. A rövid beszámolóban nemcsak az
épület falkutatásának eredményét, az épület formálódását, átépítéseinek
sorozatát és a modern helyreállítás eredményeit és kudarcait kívánom ismertetni,
hanem érintőlegesen tanulságos lesz megemlíteni a kutató hátteréül szolgáló
intézményrendszer átalakulásának hatásait a kutatásra. 


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A szabadkai zsinagóga

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 10. 29. hétfő 18 h.

 Máté Zsuzsa építész: A szabadkai zsinagóga helyreállítása. Különbözőségek a műemlékszakmai kérdésekben a tervezéstől a kivitelezésig


a belső tér helyreállítás előtt

utána


Magyarország Kormánya 2014-et Holokauszt Emlékévvé nyilvánította. Az emlékév programjain kívül, egy zsinagóga-helyreállítási program is a megemlékezés-sorozat részét képezte. Így került sor több magyarországi zsinagóga helyreállításán túl, a szabadkai szecessziós zsinagóga épületének helyreállítására. Szerencsés módon a munkák a tervezéstől a kivitelezésig kontroll alatt kerültek elvégzésre, így bepillantást nyerhettünk a két ország egymástól eltérő, műemlékszakmai gyakorlatába.  A különbözőségeket a helyreállítás előtti fotók, az elkészült tervek, valamint a kivitelezés közben tapasztaltak szerint követjük nyomon. 


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bélapátfalva apátsági temploma

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 09. 24. hétfő 18 h.


Bozóki Lajos művészettörténész - Bíró László restaurátor:
Bélapátfalva apátsági temploma - Az építéstörténet és az értékvédelem kérdései



A bélapátfalvai apátsági templom építéstörténete, periodizációja Szakál Ernő 1954-es falkutatása és Valter Ilona 1964-es ásatása után is vet fel kutatási kérdéseket akár a középkori nyugati előcsarnok, karzat és csigalépcső, akár a homlokzatszínezés, vagy a kőfaragványokban megőrződött és in situ megmaradt műformák kapcsán. A templom tervezett helyreállítása pedig olyan elméleti kérdéseket érint, hogy létezik-e abszolút műemléki érték, vagy lehet-e „osztani” a műértéket a riegl-i régiségértékkel, leválasztva róla a műemléki értéket? Kell-e revideálnunk tehát műemléki értékrendünket és tekinthetünk-e értéktelennek barokk építészeti, (mű)tárgyi beavatkozásokat az abszolút értéknek gondolt középkori építészettel szemben? Kérdés hogy a középkori Kunstwollwen retrospektív rekonstrukciója nevében fel lehet-e áldozni barokk, vagy 19. századi épületrészeket, illetve berendezési tárgyakat?  Egy történeti berendezési tárgyegyüttes esztétikai minősége (?), vagy viszonya az egyetemes művészet emlékanyagához,  befolyásolhatja-e annak műemléki értékét? Ha a templom történetében a berendezési tárgyak készítésének sora szervesen egymásra épült – úgy, hogy a korábbi, már meglévő tárgyak felületéhez alig nyúlnak –, mindez csökkenti, vagy növeli annak értékét? A 19. században felvetett teoretikus kérdések úgy tűnik újra napirendre kerültek, és kérdés, hogy aktuális-e még Möller István 1925-ben Zsámbék kapcsán megfogalmazott helyreállító szemlélete, miszerint „minden kort változatlan eredetiségében meg kell hagyni és tiszteletben tartani.”? 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A kolozsvári unitárius püspöki ház kutatása

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 06. 18. hétfő 18 h.


Kovács Zsolt és Lupescu Radu művészettörténészek:
A kolozsvári unitárius püspöki ház kutatása


                                                                                                            

A kolozsvári unitárius püspöki ház a város polgári építészetének egyik legfontosabb emléke. Tulajdonosai mindig is Kolozsvár tehetős polgárai közül kerültek ki, az épületet rendszerint felújították, átépítették, így a középkortól kezdve magán viseli minden korszak bélyegét. Középkori eredetét sejteni lehetett, de hogy milyen mértékben őrződtek meg eredeti építészeti és berendezési elemei, csak az utóbbi évek kutatása során derült ki. Mivel az épület helyreállítása és részleges átalakítása több évig elhúzódott, lehetővé vált alapos vizsgálata építészeti és régészeti szempontból. Hozzáférhetővé váltak a teljes falfelületek, a szerkezeti elemek, összességében az épület minden tere. Az így nyert adatok lehetővé tették a ház építéstörténetének a felvázolását, illetve jelentős építészeti és régészeti anyaggal gazdagította várostörténeti ismereteinket.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A hitelesség forrásai és határai

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2016. 05. 28. hétfő 18 h.

Simon Zoltán régész:
Várhelyreállítások: a hitelesség forrásai és határai


Az utóbbi esztendők műemléki helyreállításai, különösen a várromok tekintetében igen éles vitákat váltottak ki, főként szakmai körökben. A bírálók az általuk túlzottnak ítélt kiépítéseknél elsősorban a hitelességet hiányolták, míg a másik oldal arra hivatkozott, hogy kiépítéseket igen alapos régészeti és levéltári forráskutatások alapozták meg, így azok hitelessége nem vitatható. Simon Zoltán az utóbbi húsz esztendőben három – mostanában éppen jelentős kiépítés alatt álló – várunk, Füzér, Regéc és Kisvárda írott és (Kisvárda kivételével) régészeti forrásainak feltárásában vett részt. Előadásában az e kutatásokban rejlő, a helyreállítások hitelessége szempontjából kiaknázható lehetőségeket és azok határait ismerteti, saját tapasztalatai alapján.



Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A gyulai kastély

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 04. 23. hétfő 18 h.

Velladics Márta művészettörténész - Bíró László restaurátor - Balogh Csaba építész:
Egy sikeres projekt megvalósulása
Gyula, Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély Látogatóközpont




 A gyulai Almásy-kastély kutatásáról, az építészeti koncepcióról korábban hangzott el összefoglaló a RÉKE előadásainak sorában. A felújítás elkészült, a múzeum sikeresen működik. Mit jelent, ha egy műemlék a felújítás után sikeresen működik? A népszerűség jelent-e szakmai sikert? Hozzájárult-e a tudományos kutatás ehhez a sikerhez, és ha igen, milyen módon? Hol ér véget a kutató munkája és felelőssége?
A kastély felújítása 2017-ben elnyerte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága díját. A díjátadón felsorolásra került mindenki, aki a felújítás folyamatában részt vett. Az elismerés, így a kastély felújítása csapatmunka. Mit gondol a folyamatról és a végeredményről a kutató-művészettörténész, a restaurátor és az építész? Az előadás, egyben beszélgetésben partnerek Bíró László restaurátor és Balogh Csaba építész-tervező.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Pusztuló határon túli műemlékek

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 03. 26. hétfő 18 h.


Sarkadi Márton építész:
Pusztuló határon túli műemlékek - magyar kormányzati támogatási programok

                                                                                                            
Trianont követően a magyar kultúra kulcsjelentőségű (mű-)emlékei kerültek az országhatárokon kívülre. A 20. század második felében az arisztokráciát, az egyházakat és a kisebbségeket sújtó intézkedések együttes hatásaként jelentős részük rossz állapotba került, pusztulásnak indult. Mérhetetlenül sok érték maradt feltáratlanul (s esetleg pusztult vagy pusztul el nyom nélkül). A kisebbségi sorba kényszerült magyar közösségek számára ugyanakkor a kulturális emlékeikhez való ragaszkodás a nemzeti lét megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, sajátos körülményeket teremtve az állami tevékenységet helyettesítő, alternatív műemlékvédelmi törekvések számára.

A rendszerváltást követően megnyílt a lehetőség a határokon túli magyar közösségek támogatására, lényegében elhárultak az akadályok a műemlékek megmentését, megóvását, feltárását célzó törekvések elől. Csaknem három évtized telt el, ezért joggal merül fel a számvetés igénye: vajon kihasználta-e a történelmi lehetőséget a magyar állam, megtette-e a módjában álló lépéseket? Felismerte-e, hogy nem csupán a határon túli magyarság számára bír jelentőséggel a külhoni műemlékek megóvása és értékeik kibontása, hanem általánosságban a magyarság egésze számára, s hiányukban csonkává válik a “hazai” történelemről, művészetről rajzolható kép is? 

Az elmúlt években a korábbiakat jelentősen meghaladó állami támogatás irányult a határon túli műemlékek megóvására. Az egyházi és nemzetpolitikai támogatások mellett műemlékvédelmi program is indult (Rómer Flóris Terv). Kérdés, hogy e támogatások milyen hatékonysággal működnek, elérik-e céljukat? A pénz odajuttatásának módja meghatározásánál a támogatók figyelembe veszik-e (tudatában vannak-e) annak, hogy az általuk teremtett körülmények milyen mértékben befolyásolják a végeredményt, s hogy nem egy esetben súlyos károkat okozhatnak a hiányosan, rosszul meghatározott követelmények? A döntéseket meghozó állami vezetők milyen mértékben alakítják a feltételeket a szakmai elvárásoknak, szabályoknak megfelelően, és milyen mértékben lopóznak be a magánérdekek? Mennyire engednek a propagandisztikus szólamoknak? Milyen szerepe van a kapcsolatoknak, ismeretségeknek?


Az előadás egy részében esettanulmányokat mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy milyen jelentősége van (lehetne) a magyar kormányzati támogatásnak, milyen jó és rossz példákat szültek az elmúlt évek, milyen kutatási munkákra adott lehetőséget (az előadó számára) a határon túli műemlékek körüli munkákban való részvétel.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Opera díszítőfestése

A RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) szakmai estje a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi S. u 5.) 2018. 02. 12. hétfő 18 h.


Szebeni Nándor építész, díszítőfestő:
Az Operaház dekorációs bevonatainak állapota

                                                                                                            

Az Operaház dekorációs bevonatainak megújítása az épület átadásának 100. éves évfordulóján - 1984-ben - fejeződött be. Az azóta eltelt több mint harminc év üzemszerű használata által okozott károsodások ismét időszerűvé tették, többek között a falfestészeti díszítések restaurálását is.
Az előadás a múlt évben végzett felmérés, - ha úgy tetszik, „állapotleltár” felhasználásával bemutatja a bevonatok korábbi történetét, jelenlegi állapotát, és az értékek továbbélésére ad javaslatokat.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konferencia meghívó - Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben


Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk meg
Az értékleltár szerepe a műemlékvédelemben  címmel rendezendő konferenciára.

A konferencia időpontja: 2018. január 25. (csütörtök)

Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, Petőfi S. utca 5.


Program:
9.00-9.30 Regisztráció
9.30-9.40 Köszöntő: Dávid Ferenc (RÉKE elnöke)
9.40-12.00 Levezető elnök: Feld István
Haris Andrea: Az értékleltár, a hazai kezdetektől a jogszabályi előírásig
Rácz Miklós: Külföldi eredmények és újítások a műemlékvédelemhez kapcsolódó dokumentálás és az értékleltárak terén
Koppány András: Helyreállított várromok értékleltár készítésének sajátosságai és a sümegi vár
Kérdések, hozzászólások

12.00-13.00  Ebédszünet

13.00-14.30  Levezető elnök: Feld István
Somorjay Sélysette: Az értékleltár tanulságai néhány Veszprém megyei templom esetében
Horogszegi Tamás: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotája és az esztergomi főszékesegyház műemléki értékleltárainak módszertani megoldásai
Halmos Balázs – Marótzy Katalin: Helyszíni megfigyelések dokumentálása – a nagykanizsai ferences kolostor
Galamb Zsuzsa – Győr Attila: Jeles épületek tanulságai
Kérdések, hozzászólások

14.40-15.00  Kávészünet

15.00-16.30  Levezető elnök: Feld István
Jankovics Norbert: „Madarat tolláról, műemléket...”
- esettanulmány egy egri műemlékegyüttes értékleltárai és falkutatásai kapcsán
Krähling János: Az értékleltár az építészettörténész szemével – kérdések és lehetőségek
Veöreös András: Az értékleltár a műemléki felügyelő szemével
Kérdések, hozzászólások

Zárszó: G. Lászay Judit (RÉKE titkára)

A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A részvételhez előzetes regisztrációt kérünk, melyet a reke.egyesulet@yahoo.com címre küldött e-mail-lel lehet megtenni.

A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.